"Végre közvetlen közelről tanulmányozhattam a minószi civilizáció legcsodálatosabb maradványait - egy olyan civilizációét, amelynek emlékét egy évezreddel pusztulása után Platón Atlantisz képében örökítette meg!"

  Móczár István 1942-ben született a Békés-megyei Dévaványa közelében, Kéthalmon. Családjának, különösképpen tanító és ezermester édesapjának köszönhetően korán a tudományok felé fordult. Már fiatal korában magával ragadta a letűnt kultúrák titokzatos világa. Bár később orvosnak tanult, a régészet élete meghatározó részévé vált. Egyetemista korában Pécsett számos ásatáson vett részt. A város alatt húzódó pincerendszer felkutatása során jól tudta kamatoztatni az uránbányában szerzett tapasztalatait, melyre egyetemi éveinek megalapozása során tett szert. Az ismeretlen iránti vonzalom életfilozófiájává vált.

  1970-ben megházasodott, azóta is harmonikus kapcsolatban él történelemtanár feleségével. Lánya, Katalin, édesapja hivatását követi. Életének második szakasza a főváros melletti Maglódhoz kötődik, ahol mind a mai napig háziorvos.

  A szerző örökölte édesapja sokoldalúságát: munkája során szintetizálja a könyvtári kutatómunkát a régészeti kutatással, a fotózással és a filmezéssel. Nemcsak a romok felkutatását, hanem a leletek mélyebb megismerését, értelmezését is feladatának tartja. Különösen születési helye, Kéthalom és a mediterrán tájegységeiben fellelt neolitikus tárgyak hasonlósága késztette arra, hogy jobban megismerje a párhuzamok hátterét. Miközben kutatási céllal végigjárta a mediterráneum legfontosabb régészeti lelőhelyeit, lassan a minószi kor szerelmese lett.